1139 Budapest, Fáy utca 43.
Telefon:+36 1 340 2378
E-mail: info@hondanet.hu
Kutatásra és fejlesztésre vonatkozó együttműködési megállapodást írt alá a Honda és a Japán Űrügynökség
- Olyan „Körforgásos, megújuló energiákon alapuló rendszer” kidolgozását tűzték ki célul, ami biztosíthatja a Hold-felszínt vizsgáló emberek élettereinek elektromos ellátását
- A korábbinál is szorosabb együttműködés bizonyságaként új szerződést írtak alá, melynek értelmében 2024. március 31-re már a prototípus is elkészülhet
Kutatásra és fejlesztésre vonatkozó együttműködési megállapodást írt alá a Honda és a Japán Űrügynökség (Japan Aerospace Exploration Agency, JAXA). A közös munka célja, hogy olyan „Körforgásos, megújuló energiákon alapuló rendszer” szülessen, ami képes elektromossággal ellátni az emberi tartózkodásra szánt tereket, valamint a holdjáró közlekedési eszközöket. A szerződés értelmében a JAXA megbízza a Hondát, hogy vezesse az első tanulmányok kidolgozását, majd a 2023-as japán üzleti év végére, azaz 2024. március 31-ig dolgozzon ki egy kísérletezésre alkalmas, úgynevezett vágódeszkamodellt .
A körforgásos, megújuló energiákon alapuló rendszer egy – nagy nyomáskülönbséget kihasználó – elektrolizáló berendezésre, valamint egy üzemanyagcellára épül, feladata, hogy folyamatos oxigén-, hidrogén- és áramellátást biztosítson napenergia és víz felhasználásával. Miután a JAXA és Honda vezetői 2020 novemberében először írtak alá együttműködési szerződést, a Honda megkezdte az innovatív, Holdon is alkalmazható eszközzel kapcsolatos kutatásokat. Az új kutatási és fejlesztési megállapodás ismét jelentős lépés a Hondának.
Képünkön a „Körforgásos, megújuló energiákon alapuló rendszer” figyelhető meg a Hold felszínén ©JAXA/Honda
A Honda körforgásos, megújuló energiákon alapuló rendszeréről általában
Az Egyesült Államok által vezetett Artemis űrkutatási programban Japán is részt vesz. A kezdeményezés fő célkitűzése, hogy a 2020-as évek második felében emberek végezhessenek vizsgálatokat a Hold felszínén. Ehhez meg kell oldani 1.) a holdjárók mozgatásához szükséges áram előállítását, 2.) és ahhoz is elektromosság szükségeltetik, hogy a holdjárók kabinját emberi tartózkodásra alkalmassá tegyék.
A Hold-felszín legkevésbé napsütötte részein 14 naponta váltja egymást a nappal és az éjszaka. Amikor süt a nap, napelemek segítségével megoldható az elektromosság előállítása, a sötét időszakokban viszont másként kell biztosítani az áramellátást. Akkumulátorokban tárolható lenne a napenergia, ez azonban nem jöhet szóba, ugyanis a telepek átszállítása a Holdra rendkívül energiaigényes és drága.
A problémát a Honda által fejlesztett „Körforgásos, megújuló energiákon alapuló rendszer” orvosolhatja, amire azért esett a választás, mert kisebb és könnyebb, mint az akkumulátorok.
Hogyan működik és mire képes a „Körforgásos, megújuló energiákon alapuló rendszer”?
A „Körforgásos, megújuló energiákon alapuló rendszer” a Honda által fejlesztett, nagy nyomáskülönbséget kihasználó elektrolizáló berendezésre, illetve a hozzá kapcsolódó üzemanyagcellára épül. A rendszer roppant praktikus, ugyanis a nappali időszakokban – napenergia segítségével – oxigénre és hidrogénre bontja a vizet, éjszaka pedig megfordítja a folyamatot, azaz elektrolízis zajlik. Ez azt jelenti, hogy a tartályokban tárolt oxigén és hidrogén vízzé áll össze, s közben elektromosság keletkezik, amit az űrben élő emberek hasznosíthatnak.
A nagy nyomáskülönbséget kihasználó vízbontó a Honda saját fejlesztése, legfőbb előnye, hogy kompakt, ugyanis – a hagyományos berendezésekkel szemben – nem szükséges kompresszor a hidrogén sűrítéséhez. Ráadásul a „Körforgásos, megújuló energiákon alapuló rendszer” nagyobb fajlagos energiával (egységnyi tömegre jutó energia) büszkélkedhet az akkumulátoroknál, tehát kisebb tömegből kinyerhető ugyanannyi energia. E két tulajdonságnak köszönhetően jelentősen csökkenthető a szállító űrhajó terhelése, ami az egyik legnagyobb kihívás az efféle utak során.
A Honda mérnökei évek óta dolgoznak hidrogénalapú technológiákon. Erről tanúskodik, hogy a világ első vállalataként kezdte meg az üzemanyagcellás járművek lízingalapú értékesítését 2002-ben, sőt jó pár esztendeje zajlik a nagy nyomáskülönbséget kihasználó, intelligens elektrolizáló állomások tervezése és üzembehelyezése is. A JAXA-val közösen végzett munka során a Hondának lehetősége nyílik felhasználni azt az elképesztő mennyiségű tapasztalatot, amit a hidrogéntechnológia kapcsán szerzett.
A tervezett „Körforgásos, megújuló energiákon alapuló rendszer” képe
A körforgásos, megújuló energiákon alapuló rendszerben rejlő további lehetőségek
A Honda által fejlesztett „Körforgásos, megújuló energiákon alapuló rendszer” nemcsak elektromos áram előállítására alkalmas, hanem oxigén és hidrogén termelésére is, egészen addig, amíg rendelkezésére áll víz és napenergia. Az oxigén a Holdra utazó az űrhajósok légzéséhez, a hidrogén a szállító űrhajó mozgatásához. Ez száll le a Holdra és ez is száll fel onnan.
Mindemellett a rendszer földi körülmények között is alkalmazható, hiszen napenergia és víz felhasználásával, karbonsemleges erőműként fejleszt áramot. A Honda jelenleg a rendszer űrbe szánt változatán dolgozik, a földi kivitelt a Hold-küldetés során szerzett tapasztalatok birtokában készülnek megalkotni, s nagy szerepe lesz abban, hogy a vállalat 2050-re elérje karbonsemlegességre vonatkozó célkitűzéseit.