Megtetszik. Rászoksz. Igényled. Megszokod. Nemcsak a pálya ördöge az új Civic Type R, hanem a szívedé is. Teszten a legforróbb ferdehátú!
Alaposan be voltam rezelve, amikor átvettem a tesztautót. Ugrándozni tudtam volna örömömben, annyira szép volt, ugyanakkor tudtam, hogy nagy terhet vettem a vállamra. Ezt az autót már tényleg kell tudni vezetni - gondoltam, hiszen 320 lóerő a "már jól megy" kategóriába sorolandó. Legutóbb a kék 1.6-os dízel Civic-be estem bele nagyon frankó színe miatt elsősorban. Itt a Type R-nél a sajtófotókon nem tetszett a piros, a Genfi Autószalon vakító reflektorai alatt sem jött át annyira a szín. Piros H-logó, piros csíkok a felnin, piros Brembo féknyergek elöl, piros ülés, piros csík a műszerfalon... tök vad, tök jó, de akkor e mellé még piros fényezés is kell? Igen! Nagyon ütős. Csodálatos ebben a színben a Type R, még fehérben el tudnám képzeni, de a nagy kék álomról ezennel lemondtam. Telitalálat.
Ragyog reggel, délben, este és éjszaka is. Szépen kiadja az éleket, vonalakat ez a szín, főleg, ha tiszta az autó. A piros köntös, a fekete maszk és a sötétített ablakok jó kombinációját kétségkívül minden lány megcsodálta. Csajozós autó 13 millióért? A prémium Mercik meg Audik izmosított kompaktjai ennél jóval drágábbak, holott 200 felett körberöhögi őket ez a "csak egy Honda Civic Type R". Higgyétek el, amikor a Móriczon még a Q7-es Audiban utazó két milf is sűrű lájkjelekkel - mint Zeusz a villámait szórva - leint, hogy nagyon baba ez a piros - jól választottál - nagyon jól áll, illik hozzád; vagy amikor helyből vacsorával várnak egy Type R-ről készült fotó után, rábólintok, hogy tényleg bejön a szebbik nemnek. De nekem is nagyon bejött. Minden egyes parkolásnál köröket tettem meg, hadd gyönyörködjek benne, széles mosollyal nyugtáztam a ragyogó napsugarakat a H-emblémán, reggel-este fotó minden nap, jóéjtpuszi és társai is terítéken voltak. Ez egy Type R!
Jujuj, nagyon jól tartottak az ülések. Lézeres távolságmérőhöz hasonlóan pontos a váltó, nincs melléváltás, nincs tologatás, beteszed, bent van, kiveszed, átteszed. Rövid az út nagyon, ez versenyautós. Alapból Sport módban indulunk. Az első kereszteződéshez érve már elfáradt a kezem, miközben a mérsékelt rásegítéssel igyekeztem terelgetni a volánnál a 245 mm széles gumikat a 20 colos felniken. Comfortban kényelmesebb, mint bármelyik 8-10 éves városi kisautó, halkabb, selymesebb, takarékosabb. Abszolút használható a hétköznapokban, így 8,7 literrel el lehet járni.
DE ki a fene használja a Comfortot? Olyan fickós a VTEC Turbo hangja, hogy prémium hifi ide vagy oda, minimum 4 ezres fordulaton autóztam végig a városon már az első napon. Beteríti az utasteret a turbó morgása, amely 5 ezertől vérbeli hondás, élces hanggal büszkélkedhet. Este éreztem a fülemen, hogy valami nem oké, pedig masszív techno koncerteken edzem a hallókáimat. Szóval 3500 és 4000 között mély turbós a hang, aztán jön a szimfónia... Alapjáraton hangyányi gázzal egy mély, sportkipufogókra emlékeztető, enyhén fingós hang is előcsalogatható, ez elég, hogy kulturáltan jelezd a zebrán áthaladóknak, csipkedjék magukat, mert éppen egy jó rajtot próbálsz venni 400 Nm-es csúcsnyomatékkal a kopott első gumikon. Háromnegyed gáz 50-ig, nagyjából ez a titok, amit a kezdőknek ajánlani tudok. A 4. nap végére már teljesen megszoktam a határt, így gumifüstölés nélkül startolgattam, magabiztosan. Nos, aztán jön a 2. sebességfokozat. És a 3. És a 4. És az 5. 50-120 km/óra között bármikor elkapar ez a méregzsák, brutálisan erős, de kell is ez ahhoz, hogy 200 felett Focust meg Golfot alázzon az ember, miután a WRX STi már jóval korábban lemarad.
Ésszel, csak ésszel! Néha feljebb sem mertem váltani, mert falta a fokozatokat a 4 hengeres turbó, piszkosul nagy lendület van benne végig, nem lankad, szinte végig készülsz a következő váltásra, annyira tép... Ja, hogy már hatodikban forgatjuk és nincs feljebb. Hála Istennek, mert különben sohasem lenne megállás. Tiszta extázis! Szóval városban kettesnél nem váltottam feljebb, ebben a fokozatban úgyis 100-nál tilt pontosan, de a kapargatásokban sokszor üti a pirosat a mutató, ilyenkor élénk vörösen villog a műszerfal teteje, valamint a váltásjelző buborékok is, ha a gyorsulásmérő, köridő, turbónyomás és TP mellett ezt hívjuk be a kis kijelzőre a sebességmérő alá. A mód és a fokozat is kapott kijelzőt.
Így magasabb fordulaton 10/10-es a hangélmény, meg hát azért egy Type R-re így még jobban felfigyel mindenki. És 10 literből elvagy, úgy, hogy hülyültél! :O
Csodálatos a LED-ek fénye. A hangyák vonulási útvonala is olvasható a betonon, ha este fel van kapcsolva. A refi ostorcsapás szerűen gyullad fel és alszik ki. Honda Civic Type R teszt | Royal Motor
Máris elkereszteltem "csendes" gyilkosnak a Type R-t. Belül zeng Sport és +R módban, a hátsó ülésen a kipufogó rezonátorát hallani, kintről pedig... Hát, videón vérszegény hang, nincs meg az a klasszikusan fingós és durrogós hang, mint a konkurenseknél. Aztán kintről személyesen is meghallgattam egy gyorsítást. Annyira szépen szól élőben, hogy visszavonok minden előítéletet. Még a villamosról is utánam telefonáltak, hogy "basszus, ennek azért tényleg komoly hangja van". A gyári rendszer tökéletes egyensúlyt és jó hangzást kínál. Padlógázon préseli magából kifelé a gázokat meg a levegőt a Type R, váltásnál szünet, aztán folytatódik a süvítés.
Nagyon egyedi, emellett tényleg érezteti a gépezet, hogy egy gyárilag kihegyezett, forró ferdehátúval állunk szemben, aki elől még a Porschék is lehúzódnak az autópálya belső sávjából, elég visszagangolni. Az 5 ezres fordulatot meghallják ők is, vagy ki tudja, talán csak egy tűzpiros ördögöt látnak tükrükben, aki a semmiből, talán a pokolból tört fel, éppen mögéjük. Már 4.-ben úgy meg tud lódulni 130-ról, hogy 90%-ban bárkit megkajál reggelire. A szájhős nehézfiúk 180-190-nél elkezdenek lekopni. Aki nem adja be a derekát, arcra fagyott mosollyal hódol be 230 km/h-nál. Szerencsére van egy Hungaroringünk mindezeket kipróbálni. 😉
És ekkor világosodtam meg, hogy a Nürburgringen nem megy körrekordot az az autó, amely nem élénk egészen 250-es tempóig. Négyesben már azért nem kapar el, de 160-tól indul az igazi móka, és még mindig érezni rajta, hogy rendesen tépi az aszfaltot a gumikkal. 1376 kg-ra jut 400 Nm, amivel a zöldfülűek kikaparnak városban (5/5-ös a kipörgésgátló működése amúgy), ugyanakkor 200 felett egy bitang 2 tonnás Audi 620 Nm-rel mennyivel jobb vajon? Meg a százra agyon hegyezett automata, összkerekes izék. Papíron tizedekről vagy másodpercekről beszélünk, aztán guruló rajtban megkajáltam bárkit, aki papíron jobb. Micsoda amatőr dolog pirostól pirosig menni, amikor 200-nál érzel rá, hogy ez a Type R tényleg tud valamit, hiszen úgy követi le az íveket, de még a hülye kormányrángatást is +R módban, mintha oda lenne ragasztva az aszfaltra! B+!
Szóval tömeg- és nyomatékarány, a legfontosabb szabályok azoknak, akik bátran teszik meg tétjeiket a nagy sebesség pókerében. Például egy CLA 45 AMG esetében 16,6 másodperc a 0-200 km/h, amiből 4,2 a 0-100. A Type R-nél ez (papíron, amúgy néha jobb, néha nem) 5,8 szekundum, a 0-200 pedig megvan 17,9 s alatt. Látszik, hogy 160-tól indul a buli kb., de a hátsókerekes, automata, százra sokkal fürgébb kis disznók is 150-től már a piros feneket nézték úgy, hogy egy-másfél kocsihossz előnyben voltak, nulláról, jobb rajttal indulva...
Ekkor már erősen derengtek a 160, 180 és 200 km/órás kanyarok a nürburgringi körrekordos videóból. Igen, a nagy első koptató (soha nem ért le, se padka, se fekvőrendőr, bravó!) meg a hatalmas hátsó szárny azért van, hogy ilyenkor is stabilak legyünk. Ez egy vérbeli, utcai VERSENYAUTÓ, amely nagyon ott van a szeren, a végsebességéig, 272 km/óráig magabiztosan, kiszámíthatóan viselkedik. Ennyi pénzért ez a legjobb élményautó a piacon - ezt minden francia is elismerte. +R-ben fickósan kemény a kormány és a futómű, élénkebb a gázreakció, és a fordulatszám-szinkronizálás révén előpörgeti a Type R a motort visszaváltásnál, így olyan lendülettel vagyunk képesek meglódulni a visszagangolást követően, mint amikor a nyílvesszőt kilőjük az íjjal. Ez a kocsi egy fegyver! Nem csúszik meg, nem csúszik meg, még mindig nem csúszik meg a kanyarban...
Hát még szép, hogy a legforróbb ferdehátú! Marha jól néz ki kívül-belül, és mind a 4 utasnak nagy élményt nyújt. Sportülés, hangorkán, nagy hossz- és oldalirányú gyorsulás. Halkan megjegyzem, rég szerzett ennyi díjat autó a Hondánál, mint ez az új FK8-as széria, s az Egyesült Királyságban megmondták, a legendás Integra Type R után a Honda most dobbantott akkorát, hogy tényleg ez a legjobb elsőkerekes sportautó. 18 év után újra a csúcson, gratulálunk!
Néhány nap alatt megismered a határait. Beleszeretsz. Egész nap rágondolsz, pörögsz, nem nagyon alszol, magadtól ébredsz korán, skippeled a reggeliket is, csak hogy minél előbb beleülhess és a csodálatos búgás révén egy újabb mámoros óra következhessen. Rutinná válnak a napi tankolások, csak 100-as mehet bele! Nem akarsz kiszállni, önző leszel, majd rádöbbensz, egy Type R-rel kerek a világ. EZ KELL nekem... Még egy utolsó simítás a Type R feliraton, aztán megdédelgetjük a kitűnő Pirelli P Zero abroncsokat, fejhajtás a brutál jó LED-es tekintet előtt, majd kulcsvisszaadás.
Elszaladt 4 nap és több ezer kilométer, amikor valahol egészen máshol jártál, teljesen behálózta a mindennapok perceit és teljes tudatodat a piros H-logó. Az örömöt bánat követi, mert tovaszállt egy olyan négykerekű elmédből, amely minden eddiginél jobban megérintett. Hiányzik, sok mindent megtennél azért, hogy visszakaphasd, bárhol, bármikor. Függő lettem, ennyi az egész. Kőkemény drog, ez négy keréken az új Honda Civic Type R.
Konfigurálj egyet Te is! 😉
Köszönet a Honda Hungary-nek és a Royal Motornak!
